|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Barabás Éva 2001. április 18.Ápr. 13-án Marosvásárhelyen Barabás Éva alkotóművészetéről megjelent monográfiát mutatta be a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ s a festőnő ebből az alkalomból egyéni tárlattal is jelentkezett. A monográfia szerzője Jánosházy György. Zöld Lajos, a szárhegyi alkotótábor kiépítője levélben köszöntötte a festőt, aki értékes triptichonnal, a madéfalvi veszedelem kétszáz alakos festői álomképével ajándékozta meg a művésztelepet. /A művészet bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./2001. november 21.A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2002. január 29.Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2003. április 10.Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban ápr. 9-én bemutatták Németh Júlia Kós András /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét. A könyv a kiadó Művészeti Monográfiák sorozatának újabb darabja. A sorozatban eddig a következő kiadványok láttak napvilágot: Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor, Haller József, Marx József. Kós András szobrászművész személyében az erdélyi gyökerek a modernséggel egyesülnek, amit a most megjelent hatodik kötet is tükröz. Az eseményen jelen lévő nyolcvankilenc éves Kós András köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a kötet kiadásához. /Ö. I. B.: Kós András élete és művészete kismonográfiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2008. október 27.„Értékben, mértékben klasszikusok, olyan alkotók, akik a minőségi művészet mellett kötelezték el magukat” – hangoztatta Nagy Miklós Kund művészetkritikus a második alkalommal szervezett Klasszikusok Szárhegyen képzőművészeti tábor zárótárlatán. A gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ őszi alkotótáborába azokat a koros képzőművészeket hívták meg, akik az egykori Barátság nevű, 34 évvel ezelőtt tartott képzőművészeti táborba látogattak ide először. A „veteránok” táborának is nevezett találkozón Gaál András, Petkes József, Kopacz Mária, Orth István, Márton Árpád, Botár László, Kristófiné H. Judit, Kristófi János, Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Balási Csaba, Nagy Előd, Hézső Ferenc, Borsos Gábor, Balázs József és Kántor József vett részt. /Jánossy Alíz: „Klasszikusok” tábora. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./2008. december 23.Bibliai témákat feldolgozó festmény, szobor, tűzzománc képezi a december 21-én a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Központ kiállítótermében nyílt tárlat anyagát. A kiállításon többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Páll Lajos, Fekete Zsolt, Major Gizella, Kuti Dénes alkotásait láthatják az érdeklődők. A központ vezetője, Fülöp Ilona tiszteletes asszony és fia, Fülöp András főként azokból az alkotásokból válogatott, amelyeket a család akkor gyűjtött össze, amikor a néhai Fülöp G. Dénes még a Vártemplom lelkésze volt, ugyan a tiszteletes asszony felhívást is intézett az erdélyi képzőművészekhez bibliai témájú alkotások elkészítésére. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitotta meg. /Máthé Éva: Műtárgyak bibliai témára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./2011. augusztus 8.Magyar–magyar művésztalálkozó MarosvásárhelyenÍme egy újabb ígéretes kezdeményezés, amelynek reális esélye van arra, hogy gyökeret eresszen a Bolyaiak városában. Három napon át jeles magyarországi és erdélyi magyar képzőművészek találkoztak itt, és kötetlen párbeszédet folytatva ismerkedtek egymás munkájával, lehetőségeivel, latolgatták, miként járulhatnának hozzá hivatásuk népszerűsítéséhez és ahhoz, hogy az általuk alkotott értékek méltóképpen illeszkedjenek a köztudatba, közösségeink életébe. A Magyar Művészeti Akadémia és a Maros Megyei Tanács támogatásával szervezett rendezvénysorozaton pénteken, szombaton és vasárnap rendkívül gazdag és változatos program során dialogizált közös dolgaikról a meghívott félszáznyi művész. Az MMA ügyvezető elnöke, Fekete György és a megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke védnökségével zajló eseménysorozat augusztus 5-én délben kezdődött a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében és augusztus 7-én késő este zárult Székelyvéckén. A vendégeket, akik között Erdélyből elszármazott alkotók is voltak, például Péterfy László szobrász, Simon Endre festő és Katona Szabó Erzsébet textilművész, Farkas Ádám szobrászművész, budapesti egyetemi tanár vezette és mutatta be a jelenlevőknek. A találkozó megnyitóján hangsúlyozta, hogy szakmai testületük, amely több mint negyven erdélyi tagot is számlál, ily módon is szeretné segíteni az itteni képzőművészek közérzetének, érvényesülési lehetőségeinek javítását. Egyben az anyaországi művészeket is közelebb kívánják hozni Erdélyhez, a térség magyarságához. Ezt tanárként úgy is szorgalmazza, hogy nyaranta elhozza ide egyetemista tanítványai egy-egy csoportját dokumentálódni, élményeket gyűjteni. A lehetséges élmények egy részét Péterfy László villantotta fel, nem kis nosztalgiával idézve meg egykori vásárhelyi jelenlétének felejthetetlen mozzanatait. Simon Endre a város nagyhírű képtárát, ennek történetét ajánlotta a látogatók figyelmébe, a létesítmény helyszínén is méltatva a dr. Bernády György polgármester által létrehozott és azóta látványosan gazdagodott rangos gyűjteményt. Másnap délelőtt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész beszélt Marosvásárhely egyik nagy nemzetközi visszhangú művészi mozgalmáról s az ezt megteremtő MAMŰ-ről. Farkas Ádám a művészet mai állásáról, a fenntartható fejlődés viszonylatrendszerében kirajzoló- dó távlatairól értekezett, majd az összejövetel résztvevői is elmondták ennek kapcsán gondolataikat. Miután a Kultúrpalota földszinti galériáiban megtekintették a textilművészek XV. alkalommal megrendezett Ariadne kiállítását, szombat délután a magyarországiak és a több erdélyi központból érkezett művészek műterem-látogatásokon kaptak ízelítőt a Vásárhelyen zajló pezsgő alkotómunka színes, változatos kínálatából. Barabás Éva, Haller József, Fekete Zsolt, Bandi Kati, Kolozsvári Puskás Sándor, Kákonyi Csilla műhelyeinek újdonságait láthatták. Vasárnap pedig kirándulva, kötetlen eszmecsere során ismerkedhettek a környék műemlék épületeivel, helyi sajátosságaival, népművészeti kincseivel, a táj szépségeivel. Körútjukon eljutottak Nyárádszentsimonra, Erdőszentgyörgyre, Szovátára, Parajdra, Énlakára, végül Székelyvéckére, ahol Lokodi Emőke elnök asszony és Fekete Pál polgármester is csatlakozott a társasághoz, amely immár baráti közösségként ismételte meg a végkövetkeztetést: ilyen hasznos, tanulságos és kellemes rendezvényeket minél gyakrabban érdemes szervezni. Nagy Miklós Kund Népújság. Erdély.ma 2015. március 10.Elkészült a Barabás Miklós Céh honlapjaElkészült és immár bárki által megtekinthető a Barabás Miklós Céh honlapja. A közel száz évvel ezelőtt alapított, igencsak rangos képzőművészeti céhnek az elmúlt évtizedek folyamán olyan alkotóegyéniségek voltak a tagjai, illetve vezetői, mint Bánffy Miklós, Bordi András, Kós Károly, Molnár Dénes, Plugor Sándor, Szervátiusz Jenő, avagy Kusztos Endre, jelenlegi tagjai között pedig olyan képző- és fotóművészeket találhatunk, mint Kákonyi Csilla, Márton Árpád, Orth István, Bandi Kati, Barabás Éva, Bálint Zsigmond, Bocskai Vince, Csíky Szabó Ágnes, Fekete Zsolt, Gyarmathy János, Haller József, Hunyadi Mária, Hunyadi László, Kiss Levente, Kuti Botond, Kuti Dénes, Major Gizella, Makkai István, Pokorny Attila vagy Simon Endre. A céh jelenlegi elnöke Kolozsi Tibor, alelnöke Németh Júlia. A honlapon olvasható céhtörténetet utóbbi jegyzi, A Barabás Miklós Céh a történelem forgatagában című írásában több fejezetre bontva szól a testület múltjáról, jelenéről egyaránt. Mint írja, "A trianoni döntés nyomán kialakult új geopolitikai helyzetben az erdélyi magyar kultúra, s ezen belül a képzőművészeti is kiszakadt eredeti, természetes közegéből, s szembe kellett néznie a számára kedvezőtlen, új helyzettel. A kor kiemelkedő közéleti személyisége, az építész, képzőművész, író Kós Károly a kolozsvári Napkelet főmunkatársaként közvetlenül az impériumváltozás után, már 1920-ban megfogalmazta mozgósító jellegű, új otthonteremtő gondolatait: »...akarunk élni, akarunk dolgozni, akarunk kultúrát. Akarunk művészetet; élőt, szervest, nélkülözhetetlent, olyant, ami a miénk. Amiben a mi lelkünk fürdik meg, hogy megújuljon, hogy erőssé, erősebbé legyen. Lehetséges-e ez? Lehetséges, mert muszáj, mert szükségünk van reá, tehát lesz erőnk is hozzá.« És lett. Irodalmi, művészeti folyóiratok születtek (Napkelet, Pásztortűz, Periszkóp, Erdélyi Helikon), és az írók helikoni közösségének mintájára s annak égisze alatt alakult meg 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével s Bánffy Miklós támogatásával az erdélyi magyar képzőművészek érdekvédelmi szervezete, a Barabás Miklós Céh is. A névválasztás indokolt volt, hiszen a biedermeier festészet kiemelkedő képviselője, a magyar történelmi múlt kimagasló személyiségeinek megörökítője, a több országban megfordult, több kultúrában is járatos művész, erdélyisége mellett, az európai kultúra felé is nyitottnak bizonyult. Ilyenformán neve méltán fémjelezhette a kor művészeinek törekvéseit, méltán válhatott példaképpé." A művészcéh honlapja ízléses, nívós és könnyen áttekinthető, számos fotóval gazdagított alkotás, ismerteti a céh történetét, alapszabályzatát, bemutatja az elődöket, az aktív tagokat, a vezetőséget és a tiszteletbeli tagokat, illetve mindannyiuk tárlatait, felsorakoztatja a közös és egyéni kiállításokat, közöl híreket, Médiavisszhang rovatában közzéteszi a céh rendezvényeiről, alkotóiról írott cikkeket, felsorolja a támogatókat és közöl elérhetőséget is. Az oldal a www.bmceh.ro címen látogatható. Knb. Népújság (Marosvásárhely) 2015. március 12.Házi őrizetbe került Mezei JánosHázi őrizetbe helyezte szerdán Gyergyószentmiklós polgármesterét a Maros Megyei Törvényszék, miután a DNA ügyészei szerint Mezei János megsértette a korábban ellene elrendelt korlátozó intézkedéseket. A házi őrizet 30 napra szól, április 9-ig van érvényben. A döntés nem jogerős. A polgármester házi őrizetbe helyezését az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kezdeményezte. A mostani döntés szigorítja a január 29-án hozott intézkedéseket, amelyek révén Mezeit 60 napra felfüggesztették polgármesteri tisztségéből. A tiltás értelmében Mezei nem végezhette polgármesteri teendőit, és tilos volt bármilyen formában kapcsolatba lépnie az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, továbbá Portik Csabával, azaz azzal a vállalkozóval, aki megvásárolta azt a 400 négyzetméteres területet, amelyet a vádak szerint a város Mezei János aláírásával jogtalanul adott el neki. A házi őrizet idején a polgármester nem hagyhatja el a lakását a hatóságok engedélye nélkül. Meg kell jelennie azonban minden alkalommal a nyomozó hatóságok előtt, amikor azok hívatják. Továbbra sem beszélhet a Virág testvérekkel és Portik Csabával, az ügy három szereplőjével. Mostantól azonban nem kommunikálhat Barabás Éva Csillával sem, aki a polgármesteri hivatal titkárnője. Amennyiben Mezei János megszegi a házi őrizetre vonatkozó rendelkezéseket, akkor előzetes letartóztatásba helyezhetik. Az szerdán meghozott döntés ellen 48 órán belül nyújtható be fellebbezés. Gergely Imre Székelyhon.ro 2015. március 28.Sorakozó a Barabás Miklós Céh zászlaja alattTudósítás már volt a megnyitóról, most közelítsünk lazábban a BMC marosvásárhelyi tárlatához. Az sem baj, ha hátrább vonul a szakszerűség. Mert előtolakodott a 21-es. Véletlen, hogy ennyien jelentkeztek a Maros megyei csoport második közös kiállításán, de miért ne hinnénk magunk is a bűvös szám erejében, és ruháznánk át a neki tulajdonított sajátosságokból valamennyit a tárlatra is? Nem vagyok jártas a számmisztikában, de azt tudom, hogy úgy tartják, a 21 sikert, szerencsét, felívelő karriert, győzelmet sugall. Mindez persze felmerülhet a kiállítás nézőiben anélkül, hogy megszámolnák, hány festő, szobrász, grafikus, textil- vagy keramikusművész, fotós állította ki munkáit. Mert némi babonával tetézve, vagy annak teljes hiányával is nyilvánvaló, hogy a Barabás Miklós Céh rangjához, legjobb hagyományaihoz illő munkáikkal az alkotók alaposan rászolgáltak a sikerre, a jelek szerint a rendezvény szerencsés csillagzat alatt lépett az évi rendszeresség felfelé ívelő útjára, amit látványként, üzenetként felkínál a közönségnek, az mindenképpen megérdemli a figyelmet, elismerést. A jelenlegi kiállításon az érett művészet, a biztos érték s az ezt nagy igényességgel megteremtő idősebb nemzedék dominál, de a BMC bizonyára megtalálja a módját, hogy a következőkben minden generáció, az egészen fiatalok legjobbjai is bekapcsolódhassanak ezekbe a csoportos megmérettetésekbe. Nyilván így is mindazoknak ajánlható, hogy felkeressék a Bernády Ház kiállítótermeit, akik vonzódnak a széphez, a tárlat ugyanis egyértelműen a klasszikusan értelmezett szépség jegyében fogant. Színesen, sokféleképp, műfaji és stiláris változatossággal, érzelemre, értelemre egyaránt hatva, széles hangulati palettán képviseli mindazt, ami emberi. Mindenki hű önmagához, a bemutatkozókat nem kötötték ilyen-olyan szempontok, műveikből erőltetés nélkül kirajzolódik ars poeticájuk. Névsorukat alfabetikus sorrendben rögzítette a résztvevői lista, közöljük így e kis rendhagyó tárlatkrónikában is. Bálint Károly plasztikái ezúttal is a női szépség és érzésvilág kishimnuszai. Bálint Zsigmond fotói a hagyományos székely faluvilágot hozzák elénk. Bandi Kati pasztellkrétával és pasztellszínekben rögzítette gyergyói emlékeit. Barabás Éva ragyogó olajkompozíciói idő és tér végtelenjébe ragadnak magukkal. Baróthi Ádám képben, domborműben is elénk tárja élményeit. Bocskay Vince a nagy háborúra, az I. világégés tragikumára emlékeztet Pax Trianonae című ötletes térplasztikájával. Csíky Szabó S. Ágnes Profán metamorfózisa ismét különleges erővel, inventivitással nyűgözi le a szemlélőt. Fekete Zsolt táj és népművészet vonzásában festette meg képeit. Gyarmathy János míves, groteszk kisplasztikái a nagy elődök előtti tisztelgését is kifejezésre juttatják. Haller József újra elámít, mennyire kiapadhatatlanok az ihlet- és energiaforrásai. Hunyadi László Menyecskéje ismételten eszébe juttatja a nézőnek, hogy a szobrász a portrézás utolérhetetlen mestere. Hunyadi Mária szokatlan módon, festménnyel lepi meg híveit. Kákonyi Csilla folytatja festői nagyvállalkozását: emberi színjátékában mindegyre gyarló önmagunkkal szembesít. Legújabb festménye, a Humán törmelék is döbbenetes alkotás. Kolumbán Kántor Árpád Mesebeli lénye ötvösművészetünk egyik valóban kiváló, reprezentatív darabja. Kolumbán Kántor Zita textilinstallációja felbomló, eltűnő múltunkat, bizonytalan jelenünket ötvöző különös Kártyavár. Major Gizella lírai finomságú pasztellálmai mintha éteri zenét sugároznának. Moldován Mária Király-királynője most újra festményen és nem kerámiában kelti életre a mesék birodalmát. Nagy Dalma egyre magabiztosabban győz meg arról, hogy a textilművészek sikerrel képesek versenyre kelni festő kollégáikkal. Pokorny Attila hatalmas printen mutatja be, hogy a land-art is ugyanolyan alkotó szenvedélyre képes hevíteni az alkotóművészt, mint a monumentális szobrászat. Sajgó Ilona pedig azt bizonyítja, hogy a természet éppúgy festmény, mint faliszőnyeg alkotására ösztönözheti a művészt. Sánta Csaba Hét ördöge ötletességről, bronzöntő tudásról egyaránt tanúskodik. Minderről jobb, ha személyesen is meggyőződik, kedves olvasó. N.M.K. Népújság (Marosvásárhely) 2015. május 29.Vádat emeltek Gyergyószentmiklós polgármestere ellenAz Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt pénteken a házi őrizetben levő Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen. Az ügyészség honlapján közzétett közlemény szerint Mezei Jánost hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással, míg a szabadlábon védekező Barabás Éva-Csilla titkárnőt sikkasztással vádolják. A vádhatóság szerint Mezei János azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A cégben a budapesti V. kerület ugyanis 51, a gyergyószentmiklósi önkormányzat pedig csak 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. A DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét – aki a feljelentést is tette ellene –, hogy mondjon le a tisztségéről. A polgármester – a vád szerint – azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyan dolgokat hoz nyilvánosságra róla, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét. A polgármester az ügyészek szerint akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét. Az említett ülésen a testületnek arról kellett volna döntenie, hogy levélben kéri a budapesti V. kerületi önkormányzatot: utasítsa a Monturist Kft. ügyvezetőjét a feljelentés visszavonására. A vádlók szerint a titkárnő azzal követte el a sikkasztást, hogy eleget tett a polgármester kérésének. Az ügyészek úgy vélték, Mezei János gyakorolni próbálta a polgármesteri jogköreit, annak ellenére, hogy ettől korábban eltiltották. A DNA a városházi szabályzatot idézte mely szerint a felvétel nyilvános, bárki kérhet másolatot róla, de a polgármesternek hazavitt eredeti példány nem adható ki. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Mezei János 2008 óta polgármestere a 86 százalékban magyarok által lakott 17 700 lakosú Gyergyószentmiklósnak. A polgármester ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat. A DNA őrizetbe is vette Mezei Jánost, de a bíróság akkor elutasította az előzetes letartóztatási kérelmet. Helyette a bírósági felügyeletet és a polgármester tisztségéből való felfüggesztését rendelte el. A kényszerintézkedést március 11-én házi őrizetre, március 19-én pedig előzetes letartóztatásra szigorították. A tisztségéből felfüggesztett polgármester április 18-tól került ismét házi őrizetbe. Székelyhon.ro 2015. augusztus 17.Márton Áron arcaiTöbb új művel gazdagodott a bucsini művésztelepen a Márton Áron-ikonográfia. A 2015. július 24–augusztus 2. között megrendezett XI. Vadárvácska Alkotótábor előre bejelentett szellemisége a nagy püspök egyénisége, példája, eszmei és hitvilága volt, s az a 19 művész, aki idén az évről évre újdonságokkal előrukkoló erdei szálláson dolgozott, hamar rá is hangolódott a témára. Ebben az is segítette őket, hogy közelebbről megismerkedhettek Márton Áron életének, munkásságának gyergyói vonatkozásaival, felkeresték a püspök szülőfaluját, Csíkszentdomokost, bejárták gyermekkorának élménynyújtó színhelyeit, hosszasan időzhettek a helybeli emlékmúzeumban, ahol alaposan betekinthettek mindabba, ami az erdélyi katolikus egyházfő példás szolgálatával, helytállásával kapcsolatos. Nyilvánvaló, hogy a Gyergyóalfaluban nyílt táborzáró kiállítás ennek jegyében a szokásosnál is jobban megérintette a közönséget. Az idei alkotó együttlét tematikus jellegét meghatározó házigazda, Gál Mihály és a művészeti vezető, Balázs József festőművész elképzelése e szellemiséghez méltó munkákkal teljesedett ki. Ezt Nagy Miklós Kund művészeti író is hangsúlyozta a tárlatnyitón, aki a művésztelepen született alkotásokat méltatva kiemelte: bár egyazon személyiség, azonos téma és sok közös ihletforrás ösztönözte munkára a művészeket, a végeredmény mégis kellőképpen színes, változatos lett, mindenki igyekezett, hogy saját útját, alkotói elképzeléseit, önmaga stílusát, műfaja jellegzetes jegyeit követve vetítse ki magából azt, amit számára a téma, a Márton Áron-i példázat sugall. Természetes, hogy ez esetben a művészi igényesség talán még hangsúlyozottabban, elevenebben élt a táborlakókban, mint máskor. Ki-ki a maga módján rajzolta, mintázta meg a népéért, hitéért tántoríthatatlanul kiálló Márton Áron arcát, idézte fel immár legendássá vált bérmaútjait, megpróbáltatásokkal teli börtönéveit, a lenyűgöző egyéniségéből sugárzó fényt, a szülőföldjében és népében rejlő erőt, energiát, amiből ő is táplálkozott. A művészeknek komoly kihívást jelentett mindez, hiszen el akarták kerülni a sztereotípiákat, nem a könnyebb megoldások vonulatán akartak végigmenni. Keményen megdolgoztak ezért, de nem feledhették a sokat idézett püspöki jelszót: "Non recuso laborem." Kétségtelen, hogy Bálint Károly érdemelte ki a legnagyobb elismerést. Olyan kivételes teljesítményt nyújtott a 80 éves szobrászművész, amilyenre talán sokkal fiatalabb kollégái sem lennének képesek: erőltetett menetben, reggeltől késő estig dolgozva, öt nap alatt agyagból megmintázta, majd gipszbe öntötte, kiállításra alkalmassá finomította Márton Áron méretes mellszobrát. Ihletett művét remélhetőleg rövidesen bronzba nemesítve illő környezetbe, köztérre helyezik valahol. De a kiállított festmények, grafikák, plasztikák, textíliák is megérdemlik, hogy minél több ember elé kerüljenek. Gyergyóalfalu után a csíkszentdomokosiak láthatják az anyagot. Pár hónap múlva Marosvásárhelyre is eljut. Ez már szinte magától értetődő, annál is inkább, mivel ezúttal is Vásárhelyről érkezett a legtöbb táborozó. Bandi Kati, Barabás Éva, Bálint Károly, Datu Victor, Gergely Erika, Major Gizella, Nagy Dalma, Sajgó Ilona névsorából állt össze az itteniek csapata. Miholcsa József Marossárpatakot, Orbán Endre, Ráduly Piroska Csíkszeredát, Ferencz Erzsébet, Forró Ágnes Kolozsvárt, Csutak Levente, Jakabos Olsefszky Imola Brassót, Holló Barna Nagyváradot, Ciobanu Gyula Gyergyószentmiklóst, Balázs József, Szakács Eszter Gyergyóalfalut képviselte. A helyiek, a táborszervező Sövér Elek Alapítvány és Gyergyóalfalu polgármesteri hivatala átfogó katalógusban is szeretnék megörökíteni a XI. Vadárvácska műtermését. Eddigi kiadványaik tanúsítják, hogy ennek a tervnek a megvalósítása sem lehetetlen. N.M.K. Népújság (Marosvásárhely) 2015. szeptember 17.Mezei János elláthatja polgármesteri teendőitBírósági felügyelet alatt marad, de visszatérhet a gyergyószentmiklósi városházára dolgozni Mezei János polgármester – határozott csütörtökön a Hargita Megyei Törvényszék – adja hírül Gergely Imre a kronika.ro-n. Az ítélet 48 órán belül megfellebezhető. A törvényszék honlapján elérhető közlemény szerint a bírák azt is lehetővé tették, hogy az elöljáró kapcsolatba léphessen a pernek azon tanúival, akikkel eddig tilos volt beszélnie vagy találkoznia: köztük a perben károsultként szereplő Monturist Kft. vezetőségével, volt városi tanácsosokkal és a városháza alkalmazottaival. Mint ismeretes, Mezei János nyolc hónapig nem gyakorolhatta városvezetői hatásköreit. A polgármester büntetőügyével párhuzamosan a Budapest V. kerület és a székelyföldi város közös cége, a Monturist ügyvezetője, Virág Zsolt civil pert is indított, kártérítést követelve Mezei Jánostól. Ugyanakkor a polgármesteri hivatalt is perbe hívták, hogyha a bíróság jogosnak találja a kártérítési igényt, akkor annak megfizetését a hivataltól követelhessék. A Monturist és Virág a Mezei Jánossal szemben felhozott mindhárom vádpontban kártérítést kérne. A törvényszék azonban csak egy esetben adott helyt az igénynek. A polgármester hivatali visszaélési ügyében fizetésre lenne kötelezhető a városháza, amennyiben a bíróság úgy látja, Mezei megkárosította a Monturistot a 400 négyzetméteres gyilkos-tói telek eladásával. A törvényszék elutasította azonban azt a kérést, hogy a zsarolási ügyben és a sikkasztásra való felbujtás vádjában is kártérítés-fizetésre kötelezhessék a hivatalt. A sikkasztásra való felbujtás vádpontja azon alapszik, hogy Mezei a polgármesteri hivatal titkárnőjét, Barabás Éva Csillát arra kérte, juttassa el neki a februári tanácsülés videofelvételét. A videofelvétel átadását azért tekintette sikkasztásnak az ügyészség, mert Mezei kérését már a hivatali eltiltása idején tette, és ezt magánszemélyként ilyen formában nem tehette volna. A zsarolás vádja azon alapszik, hogy az elöljáró januárban lemondásra szólította fel Virág Zsoltot. A vádirat szerint Mezei kilátásba helyezte, hogy Virágra nézve terhelő dolgokat hoz nyilvánosságra, amennyiben az nem mond le – írja a kronika.ro. Erdély.ma 2015. december 8.Táplálék a léleknek – Ismét megszervezték az év végi vásárhelyi tárlatotA szokásos helyszín, a marosvásárhelyi Kultúrpalota helyett ezúttal a vármúzeum földszinti szobáiban rendezték be a Maros megyei képzőművészek szokásos év végi tárlatát, amelynek immár több mint hatvanéves hagyománya van. A Maros megyei képzőművészek év végi szokásos közös tárlata idén a Kultúrpalota kiállítótermei helyett a marosvásárhelyi vármúzeum földszinti szobáiban tekinthető meg. A szombaton megnyílt kiállításon főleg festmények és kisplasztikák láthatók, olyan ismert képzőművészektől, mint Gyarmathy János, Nagy Dalma, Haller József, Barabás Éva, Nagy Zsuzsanna, Bálint Károly, Hunyadi Mária, Kákonyi Csilla, Kántor Zita, Kuti Botond, Sajgó Ilona, Kiss Levente, Moldován Mária, Kozma Rozália, illetve fiatal pályakezdők, például Szabó Anna Mária alkotásai. A tárlatnyitón Mana Bucur egyesületi elnök köszöntötte a jelen lévő művészeket és művészetpártolókat, majd Nagy Miklós Kund művészeti író vette át a szót, és fejtette ki gondolatait a kiállítás kapcsán. Elmondta, bár szokatlan helyen szervezték meg a szokásos téli tárlatot, az semmit sem von le annak értékéből, sőt a történelmi környezet, a szobákban látható régi bútordarabok, a múzeum tárgyai, a termek különleges beosztása, a boltívek még különlegesebbé teszik a látnivalókat. Három helyiségben helyezték el a munkákat. Nagy Miklós Kund elmondta azt is, hogy az a pár óra volt a legérdekesebb, a legizgalmasabb számára, amikor egy nappal korábban berendezték a tárlatot, a festményeknek megtalálták a legmegfelelőbb helyet. Először a kisplasztikákat helyezték el, és mivel egyik sem volt még felcímkézve az alkotók nevével, a korábbi tudására, a művészek stílusának felismerésére hagyatkozva találgatta, hogy melyik mű kihez tartozik. Arra is kitért a méltató, hogy ez a hagyomány, az év végi találkozás már több mint hatvan éve szokása a Maros megyei, illetve tartományi képzőművészeknek. „Jó, hogy idén sem maradt el, és a művészetkedvelők egész hónapban, illetve januárban is megtekinthetik a színes, változatos, gazdag kiállítást” – tette hozzá Nagy Miklós Kund. A művészet üzenetéről, a társadalomban betöltött szerepéről Radu Florea kiállító osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel. Elmesélte, hogy volt egy látomása: az élelmiszerrel megrakott szatyrokat cipelő emberek egy-egy képzőművészeti alkotást visznek, festményt, grafikát, kisplasztikát, nemcsak a fizikai táplálékukról gondoskodnak, de arról is, amire azért van szükség, hogy lelkileg jobban érezzék magukat. Mert a művészet felülemelkedik a hétköznapi gondokon, a mindennapi politikán, a különféle csatározásokon – hangsúlyozta. Ha haza nem is viszünk túl gyakran műalkotást, menjünk és tekintsük meg a kiállítást, azzal is gazdagabbakká válunk – hangzott el a tárlatnyitón. Antal Erika Krónika (Kolozsvár) 2016. január 28.Mezei János egy éveHajnaltól délutánig tartó házkutatások után Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost kihallgatásra vitték a korrupcióellenes ügyészség marosvásárhelyi székhelyére. Nem tartóztatták le, csak nyilatkozattétel végett kellett az ügyészekkel mennie – ezt írtuk egy évvel ezelőtt. Azóta sok minden történt, de a Mezei-ügynek koránt sincs vége. A DNA-akció napján kiadott hivatalos közlemény szerint korrupció és hamisítás gyanúja miatt szállt ki a nyomozóhatóság Gyergyószentmiklósra. A házkutatásokban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a rendőrség és a csendőrség is közreműködött, „maszkosok” kísérték az ügyészeket. Mezei János aznap így fogalmazott: „Megemlíthetem a Monturist-ügyet, sokaknak nem tetszett, hogy felpiszkáltam régi, szőnyeg alá sepert ügyeket, amelyek a városnak hátrányosak voltak. Ezeket a dokumentumokat is vizsgálják. Sokaknak az sem tetszik, hogy az utóbbi időben növekszik a tekintélyem a politika terén, nő a befolyásom, emiatt is megpróbálnak ellehetetleníteni”. A DNA ügyészei a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalból nagy mennyiségű iratot vittek magukkal. Lefoglaltak a Monturisttal kapcsolatos, 1996 óta készült minden aktát. Mezei Jánosnak az ügyészekkel kellett mennie. A gyanú hivatali visszaélés és zsarolás Marosvásárhelyen 24 órás vizsgálati fogságba helyezték a polgármestert, ennek letelte után azonban a törvényszék úgy döntött, nem fogadja el a DNA ügyészeinek kérését a 30 napos előzetes letartóztatásról. A vádhatóság nyilvánosságra hozta, hogy mi váltotta ki az eljárás elindítását. A DNA egy évvel ezelőtti közleménye szerint Mezei János polgármester 2013-ban hivatali visszaélést követett el, amikor a város nevében szerződést kötött egy céggel egy 400 négyzetméteres gyilkostói telek eladásáról. Az ügyészek szerint a területet nem lett volna szabad eladni, mert a város tulajdonaként az a Monturist Kft. törzstőkéjének részét képezte, a telket a város 49 évre adta haszonbérbe a vállalatnak. Az ügyészség szerint január 17-én Mezei János felszólította a Monturist ügyvezetőjét, Virág Zsoltot, hogy „két napon belül adja be felmondását, ellenkező esetben olyan dolgok kerülnek róla nyilvánosságra, hogy Gyergyószentmiklóson nem lesz többé maradása”. A Monturist ügyvezetőjét feljelentőként említi a DNA közleménye. Az ügyészek szerint a polgármester így akarta elérni, hogy a Monturist ügyvezetője vonja vissza polgári keresetét, illetve feljelentését. A DNA arra hivatkozott, hogy Mezei János ezzel akarta biztosítani a cég által törvénytelenül megszerzett 400 négyzetméteres telek zavartalan használatát. Virág Zsolt nem kommentálta a DNA közleményét, de újságíróknak elmondta, hogy a fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát. Ahogyan a polgármester látta Szabadlábra helyezése után Mezei János részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról. Hangsúlyozta, a vádak alaptalanok, az események nem rendítették meg. Sajtóértekezletén elmondta, hogy a „maszkosok” hajnali hatkor dörömböltek lakásán, és felesége meg gyermekei jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Állítása szerint feljelentőjét, a Monturistot nem érte kár. A 400 négyzetméteres terület – amelynek eladása miatt történt a feljelentés – már nem is volt a Monturist kezelésében, amikor eladták. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, még Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyiból állt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, miután egyetlen illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – fogalmazott Mezei. A szóban forgó 400 négyzetméteres területet – amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli Zöld Ház áll – 2006-ban vette ki az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, majd 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adta a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már hosszú évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része – közölte egy évvel ezelőtt Mezei János. Rögzített zsarolás? A polgármester megválaszolta a zsarolási vád kérdését is. Egy szombati napon felhívta őt telefonon Virág Zsolt, aki egy vendéglőben lezajlott magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be felmondását, és ne akadályozza a hatóságok munkáját annak kiderítésében, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. A négyszemközti beszélgetésről titokban hangfelvétel készült, és erre alapozzák a zsarolás vádját. Mezei szerint 1996, azaz a cégalapítás óta nagyon sok homályos dolog történt a Monturistnál, amit eddig senki nem mert bolygatni, emiatt sokaknak nem is tetszik az általa elindított kivizsgálási folyamat. Fogda egy tiltott levél miatt? A Marosvásárhelyi Táblabíróság nem rendelte el Mezei János előzetes letartóztatását, de két hónapra eltiltotta a polgármesteri tisztség gyakorlásától. Mezei János akkor kijelentette, hogy hatvan napig nem lépi át a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal küszöbét. Ezt be is tartotta, de az ügyészek szerint mégis visszaélést követett el. Márciusban házi őrizetbe, majd fogdába került. Az alapfokon rárótt házi őrizet idején a polgármester nem hagyhatta el lakását a hatóságok engedélye nélkül. A táblabíróság súlyosbított: március 18-án 30 napos előzetes letartóztatásra változtatta az elsőfokú ítéletet. A DNA szerint Mezei János nem tartotta tiszteletben az ellene elrendelt tiltásokat, hanem továbbra is „polgármesterként viselkedett”. Az ügyészek tavaly márciusi közleménye szerint Mezei János egy másik bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható: egy hivatali alkalmazottat vett rá arra, hogy a tanácsülésről készült eredeti videófelvételt megkaphassa, ami a DNA szerint kimeríti a sikkasztásra való felbujtás bűntettét. A letartóztatását kérő DNA-előterjesztésben az is szerepelt, hogy polgármesteri befolyását használva Mezei arra akarta rávenni a tanácsosokat, hogy fogadják el egy olyan levél szövegét, amelyben Gyergyószentmiklós képviselő-testülete kérte volna a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros önkormányzatát, hogy az győzze meg a cég ügyvezetőjét, a feljelentő Virág Zsoltot, vonja vissza feljelentését. Simon Katalin, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője és a levél egyik indítványozója ezt határozottan cáfolta. A levél – amelyet a testület RMDSZ-es tagjai nem írtak alá – arra kérte a Monturist Kft. többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületét, hogy mihamarabb hívja össze a cég közgyűlését, ahol tisztázni lehetne a két fél között fennálló vitás kérdéseket. Szabadlábon, házi őrizetben Április 17-én helyezték szabadlábra Mezei Jánost: a fogdát házi őrizet váltotta fel. Otthonát csak a rendőrség engedélyével hagyhatta el. Megtiltották, hogy az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, Virág Józseffel, illetve Portik Csaba vállalkozóval, a vitatott gyilkos-tói telek tulajdonosával találkozzék. Nem léphetett kapcsolatba Barabás Éva Csillával sem, aki az ügyben gyanúsítottként szerepel, mivel átadta Mezei Jánosnak a februári tanácsülésről készült videofelvételt. A tiltólistán további huszonhárom, az ügyben tanúként szereplő személy is szerepel. A bíróság meghosszabbította a polgármesteri hivatali teendőinek eltiltásától szóló határozatát. Vádemelés A DNA május végén emelt vádat Mezei János ellen. A nyomozati szakasz befejeződött, a vádirat alapján a Hargita Megyei Törvényszék feladata megállapítani Mezei vétkességét vagy ártatlanságát. Gyergyószentmiklós polgármesterét hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolják. A polgármesteri hivatal titkárnője, a szabadlábon védekező Barabás Éva Csilla ellen a vád sikkasztás. A vádemelési periratban a már ismert vádak szerepelnek: Mezei János hivatali visszaélést követett el azzal, hogy a város nevében olyan telket adott el, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a törzstőkéjéhez tartozott. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telket a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül nem lehetett volna eladni. A vádirat szerint a DNA azt tekinti zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét, Virág Zsoltot – aki feljelentést tett ellene –, hogy mondjon le tisztségéről. A polgármester azzal fenyegette meg az ügyvezetőt, hogy ha két napon belül nem mond le, olyan dolgokat hoz nyilvánosságra, amelyek ellehetetlenítik a gyergyószentmiklósi életét. Az ügyészek szerint Mezei akkor követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a titkárnőt, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét. Mezei szabad, de nem dolgozhat Nem maradt házi őrizetben Mezei János, de a polgármesteri teendőit továbbra sem végezheti – ez a lényege a Marosvásárhelyi Táblabíróság júniusban meghozott végzésének. Az ellene hozott intézkedést igazságügyi megfigyelésre enyhítették, de Mezei János továbbra sem töltheti be polgármesteri tisztségét. Az utóbbi hónapokban többször felmerült annak a lehetősége, hogy Mezei János visszatérhessen a városházára. A Hargita Megyei Törvényszék alapfokon többször is helyt adott Mezei erről szóló kérésének, de a DNA fellebbezései nyomán a Marosvásárhelyi Táblabíróság rendre visszautasította azt. Ezzel kapcsolatban február 1-jén lesz újabb, alapfokú bírósági tárgyalás. Az ügyben azonban az érdemi bírósági eljárás, a vádbizonyítás még el sem kezdődött. Gergely Imre. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. február 19.Kastély helyett szellemi épületTizedik alkalommal állít ki Marosvásárhelyen a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, amely ez alkalommal a 2015-ös alkotótáboraiban született művekből rendezett be tárlatot a Bernády-házban. A Lázár-kastély körüli örökösi viták miatt székhely nélkül maradt Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak sikerült bebizonyítania, hogy épület nélkül is képes megállni a lábán, arra a „szellemi épületre” alapozva, amit az eltelt negyven év alatt sikerült létrehoznia – hangzott el a kedd esti megnyitó alkalmából a Bernády-házban. A kiállítás korábban a csíkszeredai Vármegye Galériában volt látható. Nagy Miklós Kund, a kiállítás házigazdája, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumának elnöke nem sorolta fel mind a 32 alkotó nevét, de megemlítette Ütő Gusztávot, aki a „képzőművészeti prérin” egyike volt a lázadóknak, a kísérletezőknek, és most „visszatért egy bizonyos, újabb szemlélethez”. Siklódy Ferencet eddig grafikusként ismerték, magyarázta a méltató, most festőként mutatkozott be. A kiállított művek közül a házigazda kiemelte Asztalos Zsolt Bibliába csomagolt című alkotását is. Ez egy installációszerű alkotás, amely a Biblia lapjaiba csomagolt mezőgazdasági eszközöket mutat be, például gereblyét, kapát, villát. Ezt úgy értékelte Nagy Miklós Kund, mint a fiatal generáció felé nyitást, vagyis folytatását annak, ami mindig is jellemezte a szárhegyi művésztelepet. „Egy csaknem bigott katolikus környezetben valaki szerszámokat csomagolt a Biblia lapjaiba, nem csoda, hogy volt némi visszhangja, pedig ha jobban belegondol a néző, akkor nem is akkora blaszfémia, mint ahogy az első hallásra/látásra tűnik” – hívta fel a figyelmet Czimbalmos Attila, a szárhegyi művészeti központ igazgatója. Örökös viták Czimbalmos arra a kérdésre, hogy mikor nyitják meg a kastélyt, azt mondta, hogy az a hétezernél is több mű, ami a gyűjteményt alkotja, kompenzálja a kastély elvesztését. De hogy konkrétan kinyit-e újból a szárhegyi Lázár-kastély, arra nem lehet választ adni. „Mi is ugyanolyan külső szemlélői vagyunk ennek a vitának, mint bárki más, az örökösök pedig évről évre többen vannak, tehát úgy tűnik, hogy belátható időn belül ez az ügy nem rendeződik” – fogalmazott Czimbalmos. Egyben tartják a gyűjteményt A kiállításmegnyitón jelen levő Barabás Éva festőművész, a korábbi táborok résztvevőjeként az iránt érdeklődött, hogy a művészek a saját alkotásaikat visszavásárolhatnák-e. Ő ugyanis annak idején fizetetlen szabadságot vett ki, hogy Szárhegyen alkothasson. Valamikor, talán a hetvenes évek végén született egy megállapodás arról, hogy ha a műalkotások valamilyen okból kifolyólag elkerülnek Szárhegyről, akkor a tulajdonjog visszaszáll az alkotóra. Ez a kérdés még tisztázásra vár, a művészeti központ az összegyűlt munkákat egyelőre a célközönséghez szeretné eljuttatni. „Ez ugyanis az egyedüli ilyen jellegű gyűjtemény Romániában, amit nem hordtak szét” – hívta fel a figyelmet Ferencz Zoltán, a központ művészeti vezetője. Antal Erika. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 27.Kistérségi és városnapok lesznek NyárádszeredábanÉvszázadok óta augusztus elsején országos kirakóvásárt tartanak Nyárádszeredában. Ennek a felelevenítéseként szervezik meg a hétvégén ismét a kisváros ünnepét, amelyhez idén is csatlakozik a Nyárádmente Kistérségi Társulás a Nyárádmenti Napokkal. Több rendezvény közül válogathatnak a hétvégén a kisváros lakói és az idesereglő nyárádmentiek. Péntek este a mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház produkcióját, a Rejtélyes viszonyokat tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési házban. Szombaton délelőtt 10 órától az önkéntes tűzoltóknak szerveznek találkozót a futballpályán. Nemrég tűzoltó autót vásárolt az önkormányzat, és szeretné a rég felszámolt önkéntes tűzoltóságot újraindítani. A rendezvényre a Nyárádmente többi csoportját is meghívták, hogy a szeredai „újoncokkal” találkozzanak, tapasztalatokat cseréljenek, versenyezzenek is – tudtuk meg Tóth Sándor polgármestertől. Délután 15 órától a lovastanyán Pászka Lehel és társai tartanak a tavalyihoz hasonló lovas íjász bemutatót, hiszen nagyon sok jó visszajelzést kaptak az elmúlt évben. Ugyancsak szombat délután az önkormányzat udvarán a Nyárádszeredai Ifjúsági Szervezet megnyitja az Ifjúsági Udvart, ahol előadásokkal várják a fiatalokat. Szombat este Bekecsalja Szépe címmel harmadszor szerveznek szépségversenyt a főtéri színpadon, majd éjféltől az Ifjúsági udvaron szabadtéri buli lesz, ahol a polgármester csapra üti a söröshordót, és az első száz igénylőt ő maga szolgálja ki. Egész hétvégén és hétfőn is a gyerekeket légvárak, körhinták, trambulinok és különböző játékok várják a tömbháznegyedi zöldövezetben. Idén is lesz termékvásár Idén sem fog hiányzani a kínálatból a hagyományos és kézműves termékek vására, és gazdag, színes lesz a felhozatal – ígéri Barabás Éva szervező, akitől megtudtuk: a gyöngy ékszerektől a zöldségig, szörpökig, a bortól a levendulatermékekig, mézes pogácsáig sok minden lesz. A Nyárádmente egészéről Szentimrétől Koronkáig, de a Kis-Küküllő mentéről is érkeznek árusok, kézművesek. A 29 felállított standra már 38 jelentkező van, próbálják úgy csoportosítani őket, hogy senki se mAradjon asztal nélkül. A vásár szombaton és vasárnap 10 órától estig tart, és a gyerekeknek kézműves műhelyeket is szerveznek, hogy egy-egy mesterséget kipróbálhassanak. Természetesen ezen kívül mindkét nap, de hétfőn is a főtér és a Tűzoltó utca az országos kirakóvásárba érkező árusok, kereskedők és látogatók, vásárlók rendelkezésére áll. Néptánc a javából A néptánc sem hiányozhat a műsorokból: szombaton 17 órától a Bekecs néptáncegyüttes négy utánpótlás csoportja tart közel egyórás műsort a nagyszínpadon, majd vasárnap 16 órától Táncol a Nyárádmente címmel szerveznek néptánctalálkozót, ahol minden nyárádmenti település csoportja fellép, amelyeket a Bekecs felnőtt táncosai oktatnak, s ezenkívül a jobbágytelki, backamadarasi és szentgericei együttesek is. Egy rövid meglepetés-rendezvény is vár a nézőkre, majd 20 órától a Bekecs nagycsoportja mutatja be legújabb műsorát Eszencia címmel, hat erdélyi tájegység néptáncait vonultatva fel – tudtuk meg Benő Barna együttesvezetőtől. Szombat este 19 órától a vásárhelyi Cherry Band és Blue Project, majd a szászrégeni Titán szórakoztatja a nagyszínpad előtti tömeget, vasárnap este pedig Péter Szabó Szilvia és csapata lép a rajongók elé. Antal Zoltán szervező szerint a tavalyi koncertprodukciót nehéz utolérni, idén ez nem is volt céljuk, inkább a néptánc, népzene kapott nagyobb teret, a generációkat pedig a műfajilag jobban köthető vasárnap esti fellépő szólítja meg. Zajlanak az előkészületek A rendezvényt vasárnap éjfél előtt 4500 lejbe kerülő, ötperces tűzijátékkal zárják. A rendezvénysorozatra a kisváros magyarországi testvértelepülései is meghívót kaptak, Simontornya, Szerencs, Mór, Örkény küldöttsége jelen is lesz, és Csornáról is küldöttség érkezik. Tóth Sándortól megtudtuk: a hétvégi napok összköltségvetése 90 ezer lej, ebből 70 ezer Maros megye Tanácsának hozzájárulása, 10 ezer lej támogatóktól, ugyanennyi az eladott helyek béréből folyik be. A vásáros standokat már az elmúlt napokban felállították, csütörtökön lezárják a Nyárád utca felső részét, mert itt állítják fel a tavalyinál is nagyobb színpadot. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. augusztus 22.Hitből és szeretetből fakadt képek Márton ÁronrólEmberkatedrális címmel nyitottak kiállítást, illetve bemutatták az ennek anyagát tartalmazó albumot szerdán délután Kolozsváron Márton Áron volt erdélyi római katolikus püspök születésének 120. évfordulója alkalmából. A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében a római katolikus nőszövetség dísztermében kifüggesztett műalkotásokat Nagy Miklós Kund művészeti író ismertette. Elmondta, az album összesen 47 alkotást, 25 művész munkáját tartalmazza. „A festmények stílusa, műfaja változatos, viszont mindegyik kép hitből és szeretetből fakadt, Márton Áron emlékére" – mondta a művészeti író. A művek a gyergyóalfalvi Vadárvácska Nemzetközi Alkotótáborban készültek, ahol főként magyar művészek vettek részt, de egy Marosvásárhelyi román festő munkái is megtalálhatóak az albumban. Gál Mihály, a Vadárvácska művésztelep házigazdája verssel emlékezett a püspökre, és a marosszentgyörgyi Szent Cecília együttes is fellépett. A Kolozsváron kiállított festmények alkotói: Balázs József, Bandi Kati, Barabás Éva, Csuti Levente, Datu Victor, Ferenc Erzsébet, Jakabos Olsefszky I., Major Gizella, Orbán Endre, Sajgó Ilona, Szakács Eszter, Vargyas Ildikó. A Márton Áron-emlékév keretében Kolozsvárra érkezett az Erdély püspökének életét bemutató vándortárlat is, melyet szabadtéren, a Szent Mihály-templom bejáratánál tekinthetnek meg az érdeklődők. A magyar és román nyelvű pannók részletesen ismertetik a kommunista rezsim által üldözött magyar püspök életútját, kitérve Márton Áron egyházi hitvallására, a fiatalok körében betöltött lelki vezetői szerepére, a kisebbségi léthez való hozzáállására, az üldözöttek melletti kiállására, illetve a Szekuritátéval való viszonyára. A kiállítás anyagát a Csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága állította össze. A magyar napok kertében előadást is tartottak Erdély püspökéről, életútját és munkásságát Marton József egyháztörténész ismertette, és Maksay Ágnes háromrészes dokumentumfilmjét is levetítették Márton Áron boldoggá avatási peréről. Bede Laura, Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 9.Barabás Éva festményei Kecskeméten*Álom rivaldafényben A Szervátiusz Alapítvány kuratóriuma immár harmadik kecskeméti kiállításán is bizonyítja, mennyire fontos számára, hogy a magyarság legjobb határon túli alkotói az anyaországban is egyre ismertebbé váljanak. A Bozsó Gyűjtemény nagyszerű galériájában olyan életművekbe nyújt bepillantást, amelyekben érték és mérték, látvány és üzenet, nemzeti sajátosság és egyetemesség, humánum és egyéni érzékenység példás összhangban ölt testet. A Szervátiusz Jenő-díj legújabb birtokosa, Barabás Éva festőművész is e lélekemelő, sok embernek élményt nyújtó harmónia jegyében alkot különleges elmélyültséggel és eredeti módon mintegy fél évszázada Marosvásárhelyen. Mostani egyéni tárlata is hozzájárul ahhoz, hogy úgy érezzük, a valóságosnál közelebb kerül egymáshoz a Hírös város és a Bolyaiak otthona. A festőnő népszerű művészcsalád tagja – édesapja, Barabás István és édesanyja, Barabás Bortnyik Irén is festőművész volt, az egykori nagybányai művésztelepen is tanultak, dolgoztak, húga, Csegezi Barabás Irén szintén fest, közeli rokonuk volt a híres Bortnyik Sándor –, természetes, hogy őt is magával ragadta a festészet bűvölete, de művészpedagógusként is több nemzedék számos tehetségét indította útnak a marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában. Művészi igényessége mellett alkotói termékenysége is figyelemre méltó. Ezen a kiállításon negyven képét láthatjuk, Barabás Éva több száz olajfestményének, pasztelljének kis hányadát, de reprezentatív műveket is. Olyanokat, amelyekből többet közgyűjteményekben, marosvásárhelyi, bukaresti, nagybányai képtárakban, múzeumokban, a gyergyószárhegyi művésztelepen, más alkotótáborok kollekcióiban őriznek. És családi otthonokban szerte a nagyvilágban. Nagy részük itt található, az anyaországban, de találkoztam Barabás Éva-képekkel washingtoni, németországi lakásokban is. A munkák a festő különböző periódusaiból származnak, a rendezők időrendi sorrendben helyezték őket a falakra. Jól érzékelhető, hogy festészete nagyjából évtizedenként megújult. Hangsúlyokban, színekben, technikai megoldásokban tapasztalható a változás, de az is nyilvánvaló, hogy sajátos látásmódját, a valóság szubjektív megközelítését mindmáig megőrizte. Festői világa, a „magasabb síkra emelt, átköltött” realitás szavakkal aligha visszaadható, kompozíciói viszont annál beszédesebbek. A képcímekből is sok mindenre következtethetünk. Forrásvidékükre mindenképpen. Érdemes egy kísérletet tennünk. Gyúrjunk összefüggő szöveggé néhányat a címek közül, az eredmény mindazt sugallja, ami a művésznő érzelmi, eszmei, hit- és álombeli sajátja. Íme: „Eltemetett álmok rejtelmes csodái... Festő és modellje Az eltűnt idő nyomába ered. Titokzatos krónikát terem a Váratlan találkozás. Múlt sejlik föl a jelenben, szárnyaló Pegazusra várva kémlel a messzeségbe a Jövőbe látó. Hullócsillag az égen, van még hely a Hadak útján, elférnek rajta Akik még maradtak. Áldás és rontás, öröm és bánat kísér Utunkon a végtelenbe. Elöl a Legendák királya, nyomában megannyi nemzedék. Meghitt pillanatokban, végveszélyt sugalló Sodrásban. Sorsdöntő mozzanatokban: Tordai országgyűlésen, Csíksomlyói búcsún, Madéfalvi veszedelemben... Időárnyékban, fénybe öltözötten, álomfoszlányban. Táltos csodaparipák, reménykeltő Kék madár, hajdanvolt harmóniák bűvöletében...” De hagyjuk a címek sugallta narratívát, számtalan történet köthető hozzájuk aszerint, hogy éppen ki nézi a képeket és milyen húrok pendülnek meg benne. Különben se elbeszélő jellegükkel tűnnek ki ezek a térben, időben, kortalanságban szabadon csapongó, sokat sejtető, megkapó festmények, amelyek erdélyiségét első pillantásra is érzékelni lehet, mégis „Észak-fok, titok, idegenség” különös tájaira, a költészet jelképteli, metaforás univerzumába röpítenek, ahol a szavak birodalma valójában már véget ér. Ha szólni kívánunk róluk, a vers, a líra talán érzékletesebben, pontosabban képes kifejezni lényegüket, megközelíteni a Barabás Éva teremtette egyedi látványvilágot, mint a próza, netán a szakelemzés. A művésznő monográfusa, a két éve elhunyt marosvásárhelyi költő, műkritikus, Jánosházy György szonettben is megpróbálta kirajzolni a festményeken megjelenítetteket. Ragadjunk ki néhány sort az Idegenek – Barabás Éva képei közt című költeményből: „arcuk magukba zárt, időtlen,/ rejtelmes rajtuk a lepel,/ csupa titok az ég, a hely:/ valaha mitikus időkben/ egy szörnyű világpusztulásból/ vetődtek tán e furcsa tájra,/ s azóta mint fekete láztól/ kínzott, beteg kísértetek/ keresik búsan, félve, fájva,/ a mítosszá lett életet”. Igen, Barabás Éva mítoszteremtő festő, ebben is rejlik egyetemessége, de emberségünket, emberi értékeinket, méltóságunkat azonos mértékben hordozzák magukban azok a festményei is – olajképek, pasztellek –, amelyek erdélyiségéből, magyarságából fakadnak. Már kisgyerekként megmozgatták fantáziáját a mediterrán mítoszok és mondák, amibe viszont beleszületett, amiben felnőtt, az a magyar, székely népköltészet, népművészet, zenénk, irodalmunk univerzuma, amihez a romániai elnyomó rendszer szigorodásával mind erőteljesebben ragaszkodott. És művészete forrásvidékén ott volt mindig az a hagyomány, amely örökké kimeríthetetlennek bizonyul alkotóink számára. Marosvásárhelyiként pedig csakis nyitott lehetett az elődök összművészeti „csodájára”, a Kultúrpalotára. Érthető, hogy induláskor erőteljesen hatott rá a népszokások forgataga, a népballadák hangulata, megszólította a múlt, megihlette a történelem. Ebből fakad képein a balladai hangvétel, követel szerepet magának a dráma. Nem véletlen a szóhasználat, akárcsak a líra és színműirodalom angol óriása, Shakespeare, Barabás Éva is azt vallja: „Színház az egész világ”. Nem véletlenül vélünk felfedezni a művésznő több kompozícióján teátrális elemeket, színpadszerű beállításokat, középkori öltözékű, jelmezes, maszkos szereplőiben játékszíni alakokat. De mindezt az is magyarázza, hogy a művésznőt nagyon befolyásolják az álmai. Ezt tőle magától is nemegyszer hallhattuk: „nyersanyagom az álom”. Ebből származhat a képeit belengő sejtelmesség, titokzatosság, időtlenség is, a figurák különös esetlensége, lebegése, az a valószerűtlen légkör, ami egyfajta elvágyódást is sugall a jelenből, a mára mindinkább elidegenedett emberi társadalomból. Legszívesebben a reneszánsz korszakban szeretne élni, vallotta Barabás Éva alulírottnak egy interjúban. A reneszánsz sokoldalú embereszménye, a művészetet rendkívüli módon megbecsülő közeg érthető nosztalgiákat ébresztett benne. Ugyanakkor a társadalmi, közösségi problémákra is igen érzékeny lévén, festményein ezeket a kérdéseket, az ebből fakadó életérzéseket is mély átéléssel lereagálta. A kiállításon erre is bőven találunk elevenbe vágó példákat. Az elvándorlás jelensége, az otthoniak veszteségei felkavaró kompozíciókban szemléltetik, milyen természetes, magától értetődő közvetlenséggel és metaforikus tömörséggel képes megszólítani a nézőt a belülről, a festő lényéből fakadó festőiség. Személyesség is gazdagon társul a mondandóhoz, Barabás Éva nem titkolja, mennyire fontos volt s az ma is számára a család. Persze jó a kronologikus tárlatrendezés, markánsan kirajzolja a pályaívet, felmutatja, miként világosodott meg az eltelt évtizedek során Barabás Éva palettája, hogyan váltott a sötétebb tónusok, a barnák, zöldek, szürkék dominanciája a sárgák, narancsok, az okker és arany uralmára. Érzékelteti azt is, hogyan ritkultak a kezdeti sokalakos festmények és szaporodtak a figurálisan visszafogottabb kompozíciók. Miképpen őrződtek meg a mesés, csodás elemek, a táltos paripák például, és milyen mértékben állandósult az égbolt atmoszférateremtő, kifejezőereje. És így tovább. De a tárlatlátogató utóbb önkéntelenül szakít az időrenddel, vissza-visszatér azokhoz a képekhez, amelyek a leginkább tetszenek neki. És itt már mindannyiunk ízlés- és élményvilága, szubjektivitása érvényesül. Meg nyilván a szakszerű megvilágításnak is döntő szerepe van. A reflektorpászmák hatására Barabás Éva képeinek lazúros felületei külön életre kelnek, sugárzón felragyognak a színei. A kiállítás legismertebb műve, a gyakran reprodukált triptichon, a Madéfalvi veszedelem, amelynek festői erényei éveken át rejtve maradtak a szárhegyi Lázár-kastély Lovagtermének félhomályában, most a Bozsó Galéria biztosította élénk kistotálban minden értékét felfedi a közönség előtt. Jelképesen is mondhatjuk: kitűnő ötlet volt Barabás Éva művészetét rivaldafénybe állítani. NAGY MIKLÓS KUND *Elhangzott 2017. augusztus 30-án a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Galériájában. A megnyitón a festőt és kiállítását Szervátiusz Klára, a Szervátiusz Alapítvány elnöke és Loránd Klára kurátor is méltatta. Népújság (Marosvásárhely) 2017. december 30.Jó úton a megyei tárlatElvárásközelben A 2017-es Téli Szalon nem okozott csalódást, a megye képzőművészeinek közös kiállítása olyan lett, amilyennek régóta szerettük volna látni: friss, ütős, a jövőre nézve is ígéretes. Nem felülmúlhatatlan, szó sincs róla, láthatunk középszerű vagy még jelentéktelenebb munkákat is, ami valószínűleg zsűrizés esetén is elkerülhetetlen, de egészében színvonalas, megkapó a felvonultatott műegyüttes, a szokásosnál jóval több a kiemelkedő, a figyelmet ellenállhatatlanul magára vonzó, nézőmarasztaló alkotás. És ami külön hangsúlyozandó: az eltelt tizenkét hónapban született, új műveket ismerhet meg a közönség. Ez lehet egyébként az ilyenszerű éves jelentkezések egyik fő célja is. Ily módon az alkotók reális képet formálhatnak arról, hogy adott időpontban hol, merre tart a közösségük, s a művészetkedvelők is lépést tarthatnak a változásokkal. Érthető, hogy a képzőművészeti szövetség helyi fiókjának vezetősége kitartóan szorgalmazza, hogy a tagok ne régebbi munkákkal próbáljanak benevezni a hivatásos művészek seregszemléjére. Érdemes megőrizni ezt a most bevált részvételi kritériumot, még ha emiatt egyesek olykor ki is maradnak a tárlatról. Számszerűen így is bőséges a felhozatal, pedig vannak, akik elvi megfontolásból nem vállalják a közös megmérettetést, mások azért, mert nemrég egyéni kiállításon mutatkoztak be, vagy kényszerhelyzet tartotta távol őket a Szalontól. Több mint 60 kiállító munkáival találkozhatnak a látogatók a marosvásárhelyi Kultúrpalota Art Nouveau Galériájában, négyen megyén kívülről, vendégként vesznek részt az eseménnyé előlépett rendezvényen. Ez is jelez valamit. Nem csak lelki, családi kötődések késztették itteni szereplésre a budapesti Benedek Józsefet és B. Laborcz Flórát, illetve a kolozsvári Forró Ágnest, Károly-Zöld Gyöngyit, szakmai kihívásként is tekinthettek a vásárhelyi kiállítási lehetőségre. Na meg az is vonzerőként működhetett, hogy a Szalon megannyi alkotó nemzedéket, a helyi művészeti líceum számos kiváló végzettjét képes összehozni ilyenkor. Vajon a továbbiakban erősödik majd ez a tendencia? Előfordulhat, és ettől még változatosabbá válhat a nézők elé tárt anyag. A veszteségek amúgy elkerülhetetlenek. Az utóbbi pár esztendőben kiváló alkotóegyéniségek hunytak el. Haller József, Siklódi Zsolt, Adrian Chira halála fájdalmas veszteség, a korábban távozott Fekete Zsolté, Szabó Zoltán Judókáé is az. A tárlaton ez is tudatosul a megye művészeti mozgalmának ismerőiben. Chirára néhány kiállított festménye is emlékeztet. Judóka portréja a lépcsőfeljáró tetején torpantja meg a felfelé igyekvőt. Akárha élne, éppen csak meg nem szólal a festő. Özvegye, Schneller Mária örökítette meg így egy remek arckép-kompozíción. Lánya, Szabó Anna Mária a lenti nagyteremben bizonyítja újra különleges festői kvalitásait. A festészeti anyag idén is domináns. Abban pillanatig sem kételkedtünk, hogy a korban előbbre járó mesterek, akik országosan és nemzetközi vonatkozásban is jól kiérdemelt elismerésnek örvendenek, ismét legjobb szintjükön nyűgözik le a nézőket. Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Kuti Dénes, Major Gizella, Moldovan Mircea, Şerban Mariana, Szép György és a textilművészet mellett folyamatosan a piktúrában is bizonyító Hunyadi Mária, Sajgó Ilona, Csíky Szabó Ágnes, Nagy Dalma alkotókedve és inventivitása kiapadhatatlannak tűnik. Arra viszont talán kevesebben számítottak, hogy a fiatalok ekkora súllyal, ilyen markánsan gyarapítják a tárlat értékeit. Igen sokat ígér az utánpótlás, újabb színeket, látásmódot, vizuális kiteljesedést hozhat a kiállítótermekbe. Kuti Botond, Căbuz Andrea, Căbuz Annamária, Csupán Eduárd, Marin Victor, a már említett Szabó Anna Mária erre már bizonyosság. A tehetség persze a köztes generációk joggal népszerű képviselőihez is hozzászegődött. Bíró Kálmán Enikő, Csatlós Levente, Radu Florea, Dorel Cozma, Puskai Sarolta, Gergely Erika, Pop Călin, Mihai Frunză, Căpriţă Petre ugyancsak jó példát szolgáltatnak erre saját stílusukhoz hű munkáikkal. Ahogy a kilencedik X-éhez közeledő Szotyori Anna is megörvendeztet fiatalosan üde, színes grafikáival. Nem véletlenül hiányoltuk, amikor nem volt ott a Szalon felhozatalában. Talán az olvasók is észrevették: sok a női név a felsoroltak között. Igen, mind nagyobb a művésznők részaránya a megye képzőművészeti életében. Nyugodtan nyereségnek tekinthetjük ezt a tendenciát. Az eddigieknél is nagyobb érzékenységgel, empátiával, szépérzékkel gyarapszik általa az amúgy is széles alkotói paletta. Pláne, ha a díszítő- és iparművészetet is bevonjuk ebbe a körbe. A Téli Szalon téma- és látványvilágát megkapóan dúsítják Mana Bucur és Olteanu Mariana Cara finom mívű kerámiái, Nagy Zsuzsánna faliszőnyege, Vidra Birtalan Éva színpompás tűzzománcai is. És kétségtelen nyereség a karakteres fotóművészeti jelenlét a tárlaton, Jakab Tibor, Mihai Stoica és Fekete Zsolt vizuális remeklése. A festészet mellett azonban a kiállítás másik, igazán mély benyomást keltő és nagy elismerést kiváltó műfaja a szobrászat. A megye ebben is kivételes talentumú művészekkel büszkélkedhet. Az életkori spektrum ezen a téren is igencsak széles. Nem beszélve arról a szemléleti sokféleségről, amit ez a kiállítás is tanúsít. Elsősorban a kisplasztika, a mintázás terén, de forma- és méretgazdagságában, anyaghasználatában, technikai megoldásaiban is meglepő az a változatosság, amely a maga egészében humánus fogantatású harmóniát sugároz a befogadók felé. Kiss Levente, Gyarmathy János, Bocskay Vince, Gheorghe Mureşan, Miholcsa József, Sánta Csaba, Szőcs Zoltán Zörgő, Nagy Attila, Pop Gheorghe, Makkai István, Kovács Tibor, Veres Gábor Hunor, Gábor Barna nagyszerű szobrászati válogatása bárhol megállná a helyét. És ne feledjük, az utóbbiak még reménykeltő pályájuk elején igyekeznek kitaposni saját útjukat! Érdemes nyomon követni, mindez hova vezet. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
